Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első kormányalakítás

2008.07.05

Az átmenet és rendszerváltozás Magyarországa (1987-2006)

Saját mappába csak bejelentkezett felhasználó menthet! Kérjük jelentkezzen be az Ügyfélkapun vagy regisztráljon!

 

Létrehozva: 2006. március 31., péntek Módosítva: 2006. március 31., péntek

Nem találja amit keresett?

Mennyire találta hasznosnak ezt a cikket?

1 2 3 4 5

 

A nyolcvanas évek esélyt adtak a politikai intézményrendszer és a gazdaság kisebb mértékű megváltoztatására. Egyfelől 1968-tól folyamatosan lazult a tervgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítás, másfelől enyhült a szovjet külpolitika. Míg a párton belül reformkommunistáknak nevezett csoport felülről vezényelt, óvatos lazítást képzelt el, addig gyors változások történtek a külpolitikában. A Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió a nyolcvanas évek végére belátta: az ország válságba jutott, s nem nem tudja fenntartani a közép-kelet-európai hatalmi zónát. A külpolitikai változások nyomán a már évek óta működő ellenzéki körök párttá szerveződtek, s egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak.

Rendszerváltás és többpártrendszer Magyarországon a rendszerváltás vér nélkül ment végre. Az átmenetben Németh Miklós kormánya vállalt szerepet: 1989-ben az Országgyűlés törvénybe iktatja a pártalapítás jogát, majd februárban az MSZMP elismeri a többpártrendszert. Májusban elkezdik felszedni a határon húzódó műszaki zárat, miközben az MSZMP alszervezetei - így a Kommunista Ifjúsági Szövetség is - megszűnnek.
Az ellenzéki csoportok ösztönözték az újjáéledő civil társadalom 1988-89 folyamán lezajlott tömegmegmozdulásait. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a kommunista rendszer kritikáját a nemzeti hagyományokra alapozó programmal lépett fel, és 1987 őszétől nyilvános vitákat szervezett az ország helyzetéről. Az illegális sajtóval (szamizdat) az 1980-as évek eleje óta jelentkező "demokratikus ellenzék" létrehozta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ), melyhez hasonlóan liberálisként határozta meg magát az egyetemisták független szervezete, a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). 1988-89 fordulóján újjáéledtek a II. világháború utáni demokratikus időszak meghatározó pártjai, így a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A békés rendszerváltozás kereteit az e szervezetek által 1989 márciusában megalakított Ellenzéki Kerekasztal, a tömegszervezetek és a pártállami vezetők "háromoldalú tárgyalásain" szabták meg. Az alkotmányos jogállamiság alapjait lefektető megállapodás aláírására és törvénybe iktatására 1989 őszén került sor, s röviddel később, 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, megváltoztatva az ország régi hivatalos nevét (Magyar Népköztársaság), ami szimbolikus kifejezése a rendszerváltás lényegének: az ország szuverenitása visszanyerésének, a központi terv-utasításos gazdálkodás és az állampárti rendszer piacgazdasággal, illetve többpárti demokráciával történő felváltásának.
Az első kormányalakítás
Az MSZMP reformerei hozzájárultak e folyamat katalizálásához, de csak utolsó szakaszában szánták el magukat arra, hogy szétbomlasszák az állampártot, és más baloldali érzelmű partnerekkel Magyar Szocialista Párt (MSZP) néven, szociáldemokrata programmal új pártot alapítsanak. 1989-90 fordulóján, amikor az országra ráköszöntött az évtizedek óta első szabad választások láza, nem csak a szocialisták és a velük szemben addig többé-kevésbé egységesen fellépő ellenzék között húzódott politikai arcvonal: jól láthatóan kirajzolódott a jobboldal-baloldal, illetve a keresztény-demokrata - nemzeti-liberális - szocialista tagoltság.
Az 1990-es választások eredményeként a parlament legerősebb pártja az MDF lett, s a másik két jobbközép párttal, az FKGP-vel és a KDNP-vel koalícióra lépve a győztes párt elnöke, Antall József alakított kormányt. Ellenzékét az SZDSZ, a FIDESZ és az MSZP alkotta. A jobbközép koalíció, egyetlenként a rendszerváltó kelet-közép-európai kabinetek közül, kitöltötte a négyéves választási ciklust. A köztársasági elnök az 1956-os tevékenységéért korábban halálra ítélt Göncz Árpád lett, akinek a parlament 1995-ben újabb ötévi bizalmat szavazott. A kormányalakítást követő nyáron a szovjet csapatok elhagyták Magyarország területét.
Privatizáció a második ciklusban
1994-ben az előző parlamenti ciklus végére erőre kapó MSZP lett a választások győztese. Elnöke, Horn Gyula koalíciós kormányában részt vett az SZDSZ, mely ismét másodikként végzett a választásokon.
A rendszerváltás nehézségei mellett mindkét kormánynak meg kellett küzdenie azzal is, hogy a társadalom döntő többsége zökkenőmentesebb átmenetre számított. A szocialista gazdaság összeomlásával jelentkező munkanélküliséget nem lehetett könnyen orvosolni: az első ciklusban akadozó, majd a Bokros Lajos pénzügyminiszter radikális cselekvési programja, megindította a gazdaság fejlődését és a privatizációt, de újabb problémákat is okozott. A társadalmi olló szétnyílásáért, a regionális különbségek kidomborodásáért, az életszínvonal stagnálásáért nem mindenkit kárpótolnak a jogállamiság kiépítésében elért jelentős eredmények és az 1995 márciusában meghirdetett stabilizációs program nyomán látványosan javuló makrogazdasági mutatók.
Nyitás a külpolitikában
A belpolitikai élet stabilitását azonban a közhangulat hullámzása ellenére sem fenyegették a szélsőséges erők. Az alkalmankénti belső viták nem veszélyeztették egyik kormánykoalíció működőképességét sem. A demokratikus, parlamentáris intézményrendszer megszilárdulásának további jeleként az 1998-as választások után ismét a korábbi kormányzati ciklus ellenzéke alakíthatott kormányt, ezúttal a jobbközép irányba fordult FIDESZ Magyar Polgári Párt elnöke, Orbán Viktor vezetésével és az FKGP, valamint az MDF részvételével. 2000. augusztus 4.-től Dr. Mádl Ferenc Magyarország köztársasági elnöke.
A stabilitás kiszámítható partnerré teszi Magyarországot mind a befektetők, mind a nemzetközi politika számára. A külföldi tőke beáramlásának oroszlánrésze volt a privatizáció sikereiben, s a világpolitika meghatározó alakjainak látogatása, illetve fogadókészsége viszonozta a magyar külpolitika (már az utolsó rendszerváltás előtti kormány idején megkezdődött) nyitását.
Az elmúlt évtized folyamán egymással vitázó politikai pártok a fő külpolitikai célokban nagyjából egyetértettek. Ennek eredményeként sok tekintetben javult a viszony a szomszédos országokkal, a kapcsolatokatelősegítik az alapszerződések, másrészt Magyarország szerepvállalása a regionális együttműködésben (CEFTA, KEK) is. Egyetértés mutatkozott a határon túli magyarok helyzetének javítása ügyében is, melynek érdekében a parlament 2001 nyarán túlnyomó többséggel megszavazta, a határon túli magyarok számára utazási és munkavállalási előnyöket biztosító kedvezménytörvényt. A magyar nemzetiségű, külföldi állampolgároknak "magyarigazolványt" adó törvény feszültségeket okozott a szomszédos országokkal, és az Európai Unióval, így módosításokra volt szükség.
A 2002. április 7. és 21. közöt megrendezett országgyűlési választásokon a Magyar Szocialista Párt győz; a miniszterelnök Medgyessy Péter lesz. Ugyanezen évben, október 20-án tartott önkormányzati választásokon a részvétel: 51,06%-os volt. A választások a szocialisták sikerét hozták.
EU csatlakozás 2004-ben
Magyarország európai integrációs törekvéseinek előrehaladását jelzi tagsága az Európa Tanácsban, az OECD-ben, társult tagsága az Európai Unióban; az európai válságkezelésben és -megelőzésben 1994-ben EBEÉ-házigazdaként, majd EBESZ-elnökként vállalt szerepe; a Békepartnerség keretében a NATO-val folytatott együttműködése a délszláv háborút felváltó békefolyamathoz való aktív hozzájárulása (IFOR). Mindez megérlelte a helyzetet Magyarország NATO-csatlakozásához, amely 1999. március 12-én történt meg.
Az Európai Unió bizottsága 2002 októberében elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz új ország EU-csatlakozását 2004-ben. Eszerint Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik 2004-ben az Európai Unióhoz.

Az 2003. április 12-i magyarországi EU-népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a IGEN választ adott. Április 16-án Magyarország aláírta az EU-csat

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.