Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A XVII MÜVÉSZETE

2008.04.29

Benjamin Block: Nádasdy Ferenc és Nádasdy Ferencné képmása
1656, o., v.; MNM Történelmi Képcsarnok.

A barokk udvari portréfestészet új törekvései Benjamin Block magyar főrangúakról festett portréin tűnnek fel legelőször. Az Észak-Németországból származó festő egy ideig Nádasdy Ferenc szolgálatában állott, Esterházy Pál portréját 1655-ben, Nádasdy Ferencet és feleségét egy évvel később festette meg. Képein, a németalföldi művészet hatására, alakjait csendélettel élénkített, valóságos belső térbe állítja, a hátteret pedig az itáliai művészetben szokásos módon megnyitja. Kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét, színes dekorativitását, beállításának közvetlenségét évtizedek múlva is igyekszik utánozni a provinciális magyar portréfestészet. A magyarországi művészetben a barokk hozza meg a portré műfajának általánossá válását is, nemcsak a főnemesség, de a középnemesség, a kisebb-nagyobb egyházi vezetők és a tehetősebb városi polgárság körében is, ahol azonban inkább az egyszerűbb, közvetlenebb hatású, félalakos portré típusa terjedt el.

A korszak másik fontos művészeti jelensége, hogy a sokszorosított grafika is ekkor foglalja el a lehetőségeiből adódó jelentős helyét a magyarországi művészetben. Megerősödése kapcsolatban állt az ellenreformációval, e tömegekhez forduló s a képi kifejezés erejét jól ismerő mozgalommal, de a legnagyobb hatású sokszorosított grafikai együttesek világi célok szolgálatában születtek. A rézmetszők részben augsburgi és bécsi mesterek voltak, egy részük azonban a hazai sokszorosított grafika két legfontosabb műhelyében, Pozsonyban és Nagyszombatban is dolgozott. A barokk korszak egyik legnépszerűbb grafikai sorozatát az augsburgi Elias Widemanm készítette, aki 1646-ban Pozsonyban adta ki a Habsburg tartományok száz vezető nemesének félalakos portrémetszetét. Az első kötet szereplőinek csupán egyötöde volt magyar, az 1652-ben Bécsben megjelent harmadik kötetbe azonban Widemann már csak magyarországi nemeseket vett fel. Egyetlen kötetben 100 magyar nemes hatásos beállítású, karakteres portréja, mindez több száz példányban, igen nagy jelentőségű művészeti esemény lehetett akkor, amikor a hazai művészetben a portré műfaja csak akkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. S ahogy az egészalakos főnemesi portréfestménynek kiemelő, elválasztó szerepe volt a nemességen belül, ez az együttes viszont a nemesség egységét, összetartozását hirdette.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.