Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kgc/0/29955/1

2008.06.08

Szörényi Levente - Árpád népe

Mostanában szinte nap, mint nap tűnnek fel új popcsillagok illetve tűnnek el örökre mások rövid tündöklés után. Kevés olyan énekes vagy zenekar van, akinek több generáció is ismeri a nevét, nem beszélve a dalaikról. Talán mondhatom, hogy az Illés zenekar a kevesek egyike, hiszen szerintem ma is sokan tudnák együtt énekelni szüleikkel a dalokat. Most azonban nem az egész zenekarról lesz szó, hanem annak egyik régi tagjáról Szörényi Leventéről és új misztikus operájáról, az Árpád népéről.

 

Nem ez az első alkalom, hogy Szörényi Levente monumentális, zenés színművet írt. A legendás István a király rockopera is az ő nevéhez fűződik. Ez alkalommal is a magyar történelem egy fontos időszakát idézi fel. A XI. században járunk, amikor is Orseolo Péter a magyar király, aki ellen azonban egyre nő az elégedetlenség. Sokan Árpád leszármazottait szeretnék újra a trónon látni, például a testvéreivel Kijevbe száműzött Andrást. András keresztény hitre tért és elvette a Kijevi fejedelem lányát, öccse Levente továbbra is hű a régi magyar hithez és szokásokhoz. A hívásra András elindul Magyarországra a pápa és a császár támogatásával, ám az ígért hadak elmaradnak, így csatát veszít Orseolo Péter ellen. Ekkor testvére Levente és a még pogány hitű magyarok állnak mellé, de megesketik, ha király lesz, biztosítja számukra a vallásszabadságot. András esküt tesz, csatát nyer és királlyá koronázzák. Ám a koronának nagy ára van, a pápa és a császár csak úgy adják áldásukat, ha András visszavonja esküjét, amit öccsének tett és keresztény hitre téríti az egész népet. A király árulása miatt a pogány magyarok Leventével bujdosni kényszerülnek. Andrást lelkiismeret-furdalás gyötri, ezért keresi testvérét, akire éppen esküvője napján lel rá egy erdőben. Nem is sejti, hogy a császár emberei követték és rajta ütnek az ünneplőkön. Ám ekkor csoda történik, és a magyarok áttáncolnak a Fény Birodalmába. Röviden ennyi volt a története az előadásnak.

Mindez hatalmas díszletekkel és a legmodernebb technikával kelt életre március 27-28-án a Papp László Budapest Sportaréna színpadán.
A színpad 1800 négyzetméteres, amelyre Makovecz Imre 20 méter magas és 1000 négyzetméteres díszletet tervezett. A szereplőket hatvanfős színfónikus és egy ötfős rock zenekar kísérte, valamint egy 120 fős kórus. A legnépesebb jelenetben több, mint háromszáz szereplő és statiszta volt a színpadon.
A látványért egy háromdimenziós vetítő rendszer felel. Ennek segítségével repülhettek a madarak vagy akár az ősök szellemei a nézők feje fölött.

A darabnak mindösszesen ez a két előadása volt, mert nincsen olyan színház az országban, amely ezt a gigantikus produkciót be tudná fogadni. Másrészt az előadásonkénti 260 millió forintot sem könnyű előteremteni.
Azért annak sem kell csüggednie, aki nem tudott elmenni az előadásokra hiszen a mű megjelenik DVD-n és CD-n is, valamint jövő év elején látható lesz a Duna TV műsorán.

Főbb szereplők:
Őse táltos / Árpád szelleme: Miller Lajos
András herceg, Vászoly fia: Kiss B. Atilla
Levente herceg, Vászoly fia: Feke Pál
Anasztázia, kijevi hercegnő, András hitvese: Auksz Éva
Rasdi, táltosnő, Levente kedvese: Újhelyi Kinga
Vata vezér, a zendülők feje: Molnár László
Pópa, ortodox pap: Cserhalmi Ferenc
Mór apát, katolikus pap: Tóth Sándor
Oszvald, császári főparancsnok: Kaszás Attila
Lehel, Bulcsú, Laborc szellemei: Kálloy Molnár Péter, Kalapács József , Makrai Pál

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.