Alábbi listát azon nyilvános – más honlapokon és sajtótermékekben megjelent - összeállításokból ollóztuk, amelyeket a NincsTöbbTitok weblap is elérhetővé tett és kizárólag tényeken, bizonyítékokon és önvallomásokon alapszanak.

Bácskai Tamás: közgazdász, egyetemi tanár. Ügynökmúltját először a Magyar Nemzet szellőzteti meg, amelyet követően Bácskai maga ismeri el: az ötvenes évek közepétől majd öt éven át rendszeresen adott jelentéseket ismerőseiről, kollégáiról. Beszervezésével kapcsolatban azt mondta: kiszolgáltatott helyzetben volt.

Csurka István: író, politikus, a MIÉP elnöke. Tizenkét évvel ezelőtt elismerte, hogy 1957-ben beszervezték, de azt állította: jelentéseket nem adott. Beszervezésével kapcsolatban azt mondta: fenyegették és veréssel kényszerítették.

Keresztes Sándor: volt kereszténydemokrata képviselő, volt vatikáni nagykövet. Neve a III/III-as ügynökök adatai közt szerepel, holott saját elmondása szerint elutasította az együttműködést és csak egy olyan lapot írt alá, amelyen ígéretet tett, hogy ha tudomást szerez valamilyen, "a népköztársaság ellen irányuló szervezkedésről", arról jelentést ad.

Fényi Tibor: a Demokratikus Ellenzék tagja, később az SZDSZ-hez közeli értelmiség tagja, korábban a bécsi Magyar Kultúrház igazgatójaként is dolgozott. Elismerte: valóban aláírt a hetvenes évek végén egy együttműködési nyilatkozatot. 1977-ben egy Franciországba kitelepült régi ismerősének - annak francia állampolgárságú barátnőjével - küldött néhány személyes ajándékot és egy privát levelet, ám a hölgyet feltartóztatták a határon. Sőt, állítólag kábítószert találtak nála és kiutasították az országból. Fényivel ezt a szombathelyi rendőrkapitányságon, egy kihallgatás keretében közölték - majd tudatták: kábítószerrel való visszaélés miatt ellene is eljárást indítanak, öt-tíz év börtönre számíthat. Fényi akkor írta alá az elé tett beszervezési nyilatkozatot. "Nagy hibát követtem el. Akkor azt gondoltam, hogy ezzel időt nyerhetek. Úgy hittem ez olyan, mintha valaki a háborúban az ellenség kabátját magára öltve menekül el. Rettenetes hibának tartom, hogy aláírtam. Nem együttműködni akartam, időt akartam nyerni" - nyilatkozta a Népszavának Fényi Tibor.  

Forró Tamás: televíziós újságíró. 1976-ban kelt 6-os, beszervezési kartonját mutatta be Szerintem című műsorának egyik régebbi adásában Kerényi Imre, aki a dokumentumot az állambiztonsági levéltárból kérte ki. A Magyar Nemzet egy munkadossziéra hivatkozva később állította, hogy Forró 1978-ban Szilágyi Ákos fedőnéven jelentéseket írt a színházi rendezőről. Forró nem kívánt reagálni az ügyre.

Juhász Előd: televíziós műsorvezető, a Zenebutik című műsor egykori arca. Nevét a Szakértő ’90 névvel ellátott állítólagos ügynöklistán tették közzé.  A televíziós személyiség a stop.hu hírportálnak úgy nyilatkozott: az 1960-as években került kapcsolatba a BM III-as főcsoportfőnökségével. Juhásznak egyéves amerikai ösztöndíja miatt kellett aláírnia a beszervezési nyilatkozatot, majd kint tartózkodásának befejeztével egy úgynevezett "úti jelentést" adott. Mint közölte, akkoriban mindenkinek kellett ilyet írnia, aki huzamosabb ideig tartózkodott külföldön, vagy rendszeresen járt a nyugati országokba. "Ugyanabba a kategóriába tartoztam, mint az idegenvezetők, de halvány fogalmam sincs arról, hogy a BM-ben pontosan hová soroltak be, vagy mit csináltak az általam adott jelentéssel" - nyilatkozott Juhász Előd a portálnak.

Gergely Gáspár: újságíró, a Csömöri Hírmondó felelős szerkesztője. Az átvilágító bírák adatai alapján 1977 és 1983 között III/III-as jelentéseket adott.

Gilbert Ottó: amerikai-magyar kettős állampolgár, 56-os disszidens. A magyar hírszerzés szervezi be és egy amerikai kémakcióba vonja be. Fényképnegatívokat kellett volna átvennie egy Szmolka János nevű férfitól, ám megbuktatják. Tizenöt évet ült különböző amerikai börtönökben kémkedés miatt. Életéről hamarosan könyv jelenik meg.

Esterházy Mátyás: fordító, Esterházy Péter író édesapja. 1957-től ad jelentéseket az állambiztonsági szolgálatnak, író fia Javított kiadás című kötetében dolgozza fel apja ügynökmúltját.

Kiss György: 1960-1989 között folyamatosan adott le jelentéseket a vele igen szoros baráti viszonyban lévő Antall Józsefről, valamint számos más személyről. 1990-ben lelepleződött, de Antall József maga mellé vette a miniszterelnökségre, ahol azonban egészségi helyzete miatt nem sokáig maradhatott.

Medgyessy Péter: volt miniszterelnök. Néhány héttel kormányfővé választása után a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozza a múltjával kapcsolatos dokumentumokat. Kiderül, hogy Medgyessy a III/II-es alosztályon dolgozott, mint a D-209-es tiszt. A kormányfő azt mondta: kémelhárítóként elsősorban a szovjet KGB ellen dolgozott.

Molnár Gál Péter: újságíró, kritikus. Korábban az interneten terjedt a hír: Molnár jelentéseket adott a színházi élet szereplőiről, köztük Latinovits Zoltánról. A kritikus 2004 novemberében a Népszabadságban rövid nyilatkozatban reagál a hírekre: "Hetek óta feltételezések terjengenek egykori ügynökmúltamról. 1963-ban valóban aláírtam egy beszervezési nyilatkozatot. Elszámolással önmagamnak tartozom a történtekért. Többet erről nem fogok mondani."

Morvay Péter: újságíró, a Hetek című lap külpolitikai rovatvezetője. Még egyetemi hallgatóként 1985 és 1987 között ad jelentéseket a III/III-as ügyosztálynak diáktársairól, illetve különböző rendezvények látogatóiról. Morvay már 1990-ben nyilvánosságra hozza múltját, és az újságírókra is kiterjedő átvilágítás során az átvilágítóbírák az erről szóló nyilatkozatát is bizonyítékként kezelik.

Novák Dezső: labdarúgó, edző. A Nemzeti Sport című lapnak adott interjújában elismerte, hogy a hatvanas években "Nemere" fedőnéven ügynök volt. Mint mondta: havi egy-két alkalommal kellett jelentést adnia, de soha senkiről nem írt, vagy mondott olyat, amiből az illetőnek kára származott volna.

Pokorni János: tervező elektromérnök, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének édesapja. 1952-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatják, majd 1953-ban 12 év börtönbüntetésre ítélik. 1956-ban a rendőrök választás elé állítják: vagy letölti a hátralévő 9 év börtönbüntetést vagy hajlandó jelenteni az állambiztonságnak. Pokorni Zoltán, miután édesapja érintettsége kiderült, lemondott pártelnöki posztjáról és frakcióvezetőségéről.

Rátkai István: a HVG összesítése szerint a kanadai állampolgárságú Stephen Joseph Ratkait (egykori nevén Rátkai István) a kanadai hatóságok 1988. június 11-én tartóztatták le azzal a váddal, hogy olyan titkos amerikai katonai dokumentumokat próbált megszerezni, amelyek az újfundlandi Argentiában található amerikai tengerészeti létesítmény működésével voltak kapcsolatosak. Kilenc évre ítélték.


Som Lajos: zenész, a Piramis együttes alapítója. Állítása szerint az állambiztonsági szolgálat emberei megzsarolták: vagy ír hangulatjelentéseket, vagy nem engedik el az együttesét turnézni. Som erről tájékoztatja zenésztársait, akik arra kérik, írja alá a papírt. Som azt mondja: nem volt hajlandó jelentéseket írni, emiatt az aranycsempészés koholt vádját hozták ellene.

Salgó László: volt országos rendőr-főkapitány, az Europol aligazgató-helyettese. Salgó a III/III-as ügyosztály elemzőtisztjeként dolgozott.

Simon Imre: volt szocialista oszággyűlési képviselő. Tizenkilenc évesen előszolgálatos egyetemistaként szervezik be.

Szabó Zoltán: a dekonspirálódottak közül a szovjetek számára kétségkívül leghasznosabb magyar kém. Zsarolással és ígérgetésekkel szervezte be a magyar katonai hírszerzés. Szabó valóságos kincs volt a szovjeteknek, neki sikerült ugyanis beszerveznie a kommunista szolgálatnak az amerikai Clyde Lee Conrad őrmestert, akinek kémhálózata titkos nyugati katonai dokumentumokat adott el a Varsói Szerződés tagállamainak. Szabót 1989 szeptemberében Ausztriában állították bíróság elé, de mindössze tízhónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Szegvári Katalin: televíziós újságíró. Leánykori nevén, Spán Katalin néven szerepel a Szakértő ’90 listán, a helyi média cím alatt. A lista közzététele után nyílt levelében úgy fogalmazott: annak idején védelmet ajánlottak neki, mert "a németeknél rajta van beszervezendők listáján" és annyit kértek, számoljon be külföldi útjairól. Jelentéseket nem adott. Itt olvasható az elismert újságíró közleménye: (klikk)

Szita Károly: Kaposvár polgármestere, volt fideszes országgyűlési képviselő. A Történeti Hivatal dokumentumai szerint az 1980-as években "Krakus Péter" fedőnéven, III/II-es titkos megbízottként ír jelentéseket. Szita Károly ezt cáfolja, és perrel fenyegette meg az információkat közlő sajtóorgánumokat. Úgy tudni, egyelőre mégsem tett jogi lépéseket.  Egy írásszakértői vélemény szerint a beszervezettségét bizonyító iratok eredetisége megkérdőjelezhetetlen.

Tar Sándor: író, a Demokratikus Ellenzék tagja. A Political Capital listája szerint az állambiztonsági szolgálat meghurcolta, megfenyegette, zsarolta. Ügynökmúltjáról 1999-ben vallott az Élet és Irodalomban.

Vankó Magdolna: az MSZP volt parlamenti képviselője, aki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság III/III osztályának jelentett többek között a Kontroll Csoportról, illetve a pusztavacsi béketalálkozóról.

Vikidál Gyula: rockénekes, rockzenész. A Dinamit együttes tagjaként jelentéseket adott zenésztársairól. Múltját elismerte, zenésztársaitól elnézést kért.

Az SZDSZ-es Mécs Imre vezetésével parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely az 1990 utáni kormánytagok állambiztonsági múltját volt hivatott felderíteni. A nagy botrányokat kiváltó bizottság végül 11 személy esetében állapított meg bizonyos érintettséget, amit az illetők természetesen vitattak. A nevek:
Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára
Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere
Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere
Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a jegybank elnöke
Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere
Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere
Medgyessy Péter miniszterelnök
Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere
néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere
Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára
Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára

Azok közül, akikre az átvilágítási törvény hatálya nem vonatkozik egyedül Tar Sándor író vallotta be, hogy annak idején III/III-as besúgó volt. Esterházy Péter író pedig Javított kiadás címen könyvet írt, amikor értesült édesapja Esterházy Mátyás ügynökmúltjáról. A közelmúltban Vikidál Gyula énekesről, Forró Tamás újságíróról, Novák Dezső futbalistáról és legutóbb Molnár Gál Péter újságíróról derült ki, hogy jelentéseket írtak a szolgálatoknak. Utóbbiak elismerték múltjukat. 1993-ban Csurka István maga vallotta be, hogy az ötvenes években aláírta a beszervező nyilatkozatot, viszont senkiről nem készített jelentést.

(Forrás: Political Capital, HVG, Heti Válasz, Szakértő ’90 lista, Népszava-archív)