Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 17. század az 16011700-ig tartó éveket foglalja magába. Erre az időszakra esik Anglia felemelkedése, valamint Spanyolország és Portugália hanyatlása. Magyarország felszabadul az Oszmán Birodalom uralma alól.

 

 

 

Kép

 

A mai Budapest területéből az egyesítés előtt Budához tartozott az I. kerület, a II. kerület Pesthidegkút és Adyliget kivételével, a III. kerületből Újlak és Mátyáshegy, a XI. kerület Albertfalva és Kelenvölgy kivételével, valamint a XII. kerület Budakeszierdő kivételével. E területen a 21. század elején mintegy 300 ezer ember él.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

A név eredete [szerkesztés]

Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann Schedel Világkrónikájában
Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann Schedel Világkrónikájában

A mai Buda északi része, Óbuda (Budapest III. kerülete) területén az ókorban virágzó város római kori neve Aquincum volt, amely a vizeiről kaphatta a nevét (latin aqua = víz), míg a középkori latin források Sicambria néven emlegették az ókori várost.

A Buda név a korai Árpád-korban az Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről, Budáról (Bleda) kapta a nevét. Arany János is megörökítette Buda halála című költeményében ezt az ősi történetet a világhódító király ellen a távollétében összeesküvést szövő fivérről, akit a hazatérő Attila párbajban megölt, és akinek az emlékére nevezik a várost Budának.

A Buda szó a Kiss Lajos féle Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valóban személynév lehetett valamikor. Más véleményen volt Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi története című 1868-ban kiadott művében. Szerinte Aquincumot már a Római Birodalom korában is Buda, pontosabban Voda néven nevezték! Rupp Jakab érvelése szerint a rómaiakkal már élénk kapcsolatban álltak az ősi szláv törzsek, és az Aquincum nevében szereplő aqua szó szláv fordítása a szláv nyelveken voda (magyarul „víz”) volt. A szláv nyelvekből származhatott azután a későbbi magyar Buda helységnév is.

Ezt az elméletet támasztja alá a középkori német Nibelung-énekben szereplő Etelburg vagyis „Etelvár” elnevezés is, amely valószínűleg nem csupán Etel, azaz a hun Attila nevét őrzi, hanem a szó a szintén „víz” jelentésű ótörök etel szóhoz is kapcsolódhat. (Lásd: magyar Etelköz, Etelkuzu = vizek, folyók köze.) A szláv szóhoz hasonlóan tehát az Etelburg elnevezés is az Aquincum név fordítása lehet és akár maguktól a hunoktól is származhatott, akik a feltételezések szerint török nyelvű nép voltak. [1]

Etelvár, illetve az Anonymus által is említett honfoglaláskori Budavár tehát óbudai erődítmény lehetett, valószínű helye Kiscell. IV. Béla épített először várat a Pesti hegyen, (a mai Várhegyen), és ezt a várat a körülötte kialakuló településsel együtt Új-Budának nevezték el, szemben Ó-Budával (oklevél 1243-ból). A későbbiek során így alakult ki a két külön város Buda és Óbuda neve.

Története [szerkesztés]

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele (1896)
Benczúr Gyula: Budavár visszavétele (1896)
  • 1–5. század – Aquincum (Óbuda)
  • 13. század – A budai vár és várnegyed építése
  • 15. század – Királyi főváros
  • 1541 – a törökök csellel elfoglalják Budát
  • 1686 – felszabadul a török uralom alól

A történelemkönyvekben az egyesítés előtti Buda és Pest egészét gyakran Pest-Buda néven emlegetik.

Jogalkotás [szerkesztés]

Fennmaradt az ún. Budai törvénykönyv, azaz Buda városának 1141 táján írásba foglalt törvénykönyve (Rechtpuch nach Ofner Statrechten), amelyet Michnay Endre és Lichner Pál adott ki Buda városának törvénykönyve címen Pozsony-ban 1845-ben.

A budai kerületek [szerkesztés]

A budai oldalon van ma:

A budai városrészek [szerkesztés]

Fő szócikk: Budapest kerületei
A városrésznevek jelentős része a dűlőkeresztelő alkalmával 1847-ben Döbrentei Gábor által alkotott vagy ajánlott magyar név, az addigi német nevek helyett.

Híres emberek [szerkesztés]

Budán születtek [szerkesztés]

Budán éltek [szerkesztés]

Budán haltak meg [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ Czeglédi Katalin: Attila neve és a földrajzi nevek
A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Buda"
Személyes eszközök

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.